Varázslatos Mátra - a Muzsla története

A Muzsla szó pusztát jelent. Eredete szláv és magyar névadással keletkezett.

A fölötte álló hegy is innen kapta a nevét. Emberemlékezet óta lakott település volt. Két Muzslát különböztetünk meg: Muzsla falut és Muzsla pusztát. A középkori Muzsla falu a Muzsla pusztától nyugatra, a két völgy közötti területen keresendő. A Muzsla puszta pedig a későbbi korokban alakult ki.

A falu nevével 1297-ben találkozunk először, a hangonyi perben a muzslai nemesek szerepelnek mint a hangonyiak esküdt-társai.
Tehát ebből is arra következtethetünk, hogy a Muzsla jóval előbb keletkezett, mint azt a perlevél is bizonyítja. Az oklevelek többször is említik, mint királyi embereket.

A XV.század második felében

- 1447-ben Muzslai Jánost,
- 1461-ben Muzslai Györgyöt,
- 1464-ben Muzslai Zsigmondot és
- 1448-ban muzslai nemesekről szólnak a források.

Az adóösszeírások szerint 1550-ben a Muzsla falunak 12 adóköteles háza volt.

Muzsla: betyáros múlt

1979-ben Valter Ilona régész a felszántott Muzsla falu helyén több régészeti anyagra is bukkant: régi épületmaradványokra és annak környékén XIII. és XIV. századi kerámia töredékekre. A falmaradványok 12x5 m-esek voltak, ami azt engedi sejtetni, hogy egy középkori templom falmaradványai. Ezt bizonyítja az 1852-es kataszteri térkép is, hiszen Puszta-templomnak nevezi a helyet.

A későbbi régészeti feltárások során, 1987-ben a Muzsla tetőn  XIV. századi pénzérméket találtak, ami 26 db-os lelet-együttesből állt:
- Károly Róbert garas és dénár, valamint Parvust és Cseh. I. János (1310-1346) garas.
Az utolsó évszám ami előfordul a pénzérméken, az 1329., azaz a leletek ez után kerültek a földbe.

A leírások szerint a falu török időkben néptelenedett el, mint más falvak is. Írásos anyagok bizonyítják Koós Hutás Gergely "A béres fia" című regényében, hogy Vidróczkinak is kedvelt tartózkodási helye volt a Muzsla és környéke.

Más betyárok is megfordultak a környéken, így például Rózsa Sándor is. A "Pásztó története" című könyv szerint 1848. október havában Rózsa Sándor és szabad csapata 5 császári katonával ütközött meg Szurdokpüspöki határában.

Egyházi és arisztokrata-birtokból gyönyörű üdülő-falu

Az 1850-es években az emberek a Muzslára menekültek a robot világ elől. Ez idő tájt és a későbbiek folyamán Muzsla mint földbirtok, sokszor szerepel egyházi és nemesi földbirtokként is. A század elejétől különböző földbirtokosoké volt, például:
- Bakosoké, Valusoké, Kekécsé, Okolcsányi egri főispáné, Hammer Hercegovina volt kormányzójáé, Nagy Elké, Platyi Györgyé, Benkó Lajosé, Dr Szederkényié, Szmodics grófnőé, majd ezt az egészet az államosítás zárta le.

Napjainkban pedig egy gyönyörű üdülő-falu vette át az évszázadoktól, és a rég letűnt kor gazdáitól a helyet, hogy ő is beírja nevét a nagy történelembe: alkotni érdemes.

Fotó: szepkilatas.hu

Az anyagot gyűjtötte és összeállította: Szalai István (Pásztó, 2003-tól 2004.10.10-ig.)

Tipp: tekintse meg ingatlan ajánlatainkat:

- Rönkház a Mátra lábánál / a főoldalon megtalálja a képes hirdetések között a szükséges információkat angol és magyar nyelven is. További kérdések esetén hívja az oldal alján látható telefonszámot.

- Idősek otthona - beruházás a Mátrában

- 3,6 hektáros építési telek a Mátrában